Ozsváth Sándor a világ körül
Atyánkfia székelyföldi, pár éve „nyugalmazott néptanító”. Kiterjedt rokonsága révén otthon van Csíkban, Gyergyóban, s utóbb, megözvegyülvén, kedves időtöltése lett a rokonlátogatás. Esküvő, keresztelő nincs nélküle, hívják unokák, jó barátok mindenfelé. Atyánkfia szeret – s tud is – mulatni, amúgy magyar módra, cigányzenével. Most Debrecenben van. Húsz éve nem járt errefelé. Addig évente kereste fel kedves …
E ránk szakadt korai kánikulában atyánkfia szeret késő este sétálni, mikor pilled már a város, hűvösebb a lég – frissül ilyenkor a test meg a lélek is. Mint az aluvó, nem leplezi magát, kitárulkozik előtte Debrecen. Hosszú sétáin, Nagyerdőtől Nagyállomásig, van ideje gyönyörködni, s eltűnődni múltján, jelenén. Mennyire organikus is ez a város! Észak-déli …
Mindmáig szereti a tuját atyánkfia, végig ki is tartott az egyetlen, magnak meghagyott mellett. Nagyon megörült hát a hírre, hogy ismét szaporítják, rövidesen már kettő lesz belőle, ráadásul telepítését az Unió is támogatja (nem úgy, mint a másik idejében, amikor egyre csak ritkították). Még jól emlékszik, éppen 10 éves volt mikor felújították, nyomvonalát szép kavicságyba …
Vannak, akik évtizedek óta ide járnak – kik restelkedve, kik már-már hivatásszerűen. Van, aki verset írt róla meg riportot, s van, aki jegyzőkönyvet, mert meglopták, vagy megbüntették. Régi ízeket, színek, hangulatokat keresek, s fényképeken is szeretném megörökíteni Debrecen legnagyobb turiját. Verőfényes délelőtt van. Első blikkre is látni, hogy már a zsibi sem a régi! Az …
Kering az atyafi a debreceni forgatagban. Amúgy idevalósi, de 44 éve nem járt szülővárosában. A nagy 56-os forgószél messzire röpítette. Kétévnyi keringés után Chicagóban landolt. Mint osztályidegent idehaza nem vették fel az egyetemre. Kitanulta hát a szűcsmesterséget. A kinti magyarok segítségével szolid műhelyt nyitott. Most már van mit aprítania a tejbe. Kering az atyafi a …
Atyánkfia dunántúli, éppen húsz éve vetette a sors Pannóniába, még a Kárpátok Géniusza idején, szöknie kellett, zöld határon át. Bár kevésszer járt nálunk, kedveli Debrecent, talán, mert amolyan nagyított mása partiumi szülővárosának. Rokonai mindig is hívták, s most, már nyugdíjasként, könnyebben mozoghat, jött hát Sándor-napot ülni. Szombat van, igazi tavaszi délelőtt. A korábbi vonattal érkezett, …
A hetvenes évek végén figyelt fel rájuk először atyánkfia: két útszéli kukából pucér lábak kalimpáltak az ég felé! Hat-nyolc éves fiúcskák búvárkodtak derékig a sötétszürke alkalmatosságban, felszínre hozva apróbb kincseket meg sörösüvegeket, utóbbiak aztán „bélásra” váltódtak a közeli kisboltban. A gyűjtögetés e műfaját alkalmanként atyánkfia is művelte. Szívesen vadászott őszi-tavaszi lomtalanításkor felmenőktől örökölt, de már …
Atyánkfia éppen villamosra száll. Az egyenkék tuja érkezését másodpercnyi pontossággal jelzi a digitális tájékoztató – a várhatóan nagy nemzetközi igénybevételre tekintettel angolul is feliratozva. Vasárnap délelőtt van, a szép verőfényhez ma inkább séta illenék, de időre kell érkeznie, így hát villamossal-busszal „gyorsít”. A néhány böröndös-hátizsákos utashoz a plázánál meghatározhatatlan korú pár csatlakozik, jellegzetes öltözetük, illatuk …
A vasúti csomópontnak, ahol úrfikorában atyánkfia tanított, legalább száz éve a resti volt egyik legfontosabb közintézménye. Még a Monarchia idejében vívta ki magának ezt az előkelő státuszt. Mivel Pest után először itt álltak meg a gyorsvonatok szenet, fát meg vizet vételezni, az úri utazóközönség addig ráért falatozni valamit, vagy legurítani egy-két korsó sört. A csatlakozásra …
Hivatalos iratokat, sárguló anyakönyveket böngészve pár évtizede „a születés helye” rubrikában atyánkfia még olyan érdekesen szép nevekkel találkozhatott, mint Gyergyótekerőpatak, Hosszúmező vagy Pinkamindszent, közelebbi tájakról meg ilyenekben gyönyörködött, mint Hegyközcsatár, Érpatak vagy Bihardancsháza. A mai negyven körüliek már csak szülőotthonos, kórházas településen láthatták meg a napvilágot. Püspökladányban pl. még meg lehetett születni, de Sápon vagy …