A lólengés olimpiai döntője után, vasárnap még a tiszteletes úr is megemlékezett róla a kistemplomban. Kifelé jövet olyan sokan gratuláltak az aranyéremhez, hogy egy órába is beletelt, míg elindulhattam hazafelé – emlékezik azokra a szívmelengető napokra Tarcsa Sándorné Bulyáki Róza, Berki Krisztián nagymamája. Nagyecseden, a Szállás utcán (ami hivatalosan Petőfi, de itt mindenki csak így …
Atyánkfia éppen kilencszer költözött már életében, s minden hurcolkodás kényszerű seregszemlét is jelentett számára. Mit vigyen magával, mit hagyjon, ajándékozzon el, vagy dobjon ki? Kedves könyvei mellett két tárgy ragaszkodott hozzá mindvégig: legelső fényképezőgépe (Pajtás márkájú) és egy háromnegyedes hegedű. A fotózás fél évszázados szenvedélye, de komolyan vagy negyven éve hegedült utoljára. Nemrég, mikor egy …
Atyánkfia családjában hat nemzedék óta minden elsőszülött fiú ugyanazon keresztnevet viseli. Mivel nevük napja a sorban legnagyobb nemzeti ünnepünk után következik, náluk pirosbetűs ez is. Ilyenkor, régen – az anyák-nagymamák kedvenc szavajárását idézve – ha kutyába rúgtak, akkor is Sándort találtak. Atyánkfia gyermekkorában, e nevezetes nap előestéjén, legalább tucatnyi hasonnevű ülte körül a tisztaszoba nagyasztalát …
A lakosság felekezeti megoszlása szinte reformáció-korabeli: nyolcvan százalékban református, a maradék jobbára római katolikus, vagy görög, csak töredéke a két kisegyházé. Két temploma is van a többségieknek, két önálló gyülekezettel, két lelkésszel. Nyakas kálomisták, parancsra vagy kényszerre még nagy időkben sem hajoltak, s a kurucos tartás ma is jellemzőjük. A kistemplomot a Kádár-éra egyházellenes éveiben …
Mennyire összement az iskola is! Ide járt atyánkfia nyolc évig, a nagyiskolába, mit még Klebelsberg Kunó idejében építettek volt kétszintes polgárinak, a vidék-Magyarország felemelésének nagy lendületével. Később még egy emeletet húztak rá, annak idején sok környékbeli város irigyelte is kellőképpen – nem szólva a bent lévőkről. Atyánkfia elemista korában sok elitiskola, sőt némely gimnázium sem …
Jó munkának idő kell! – volt a szavajárása. Így aztán a határidő provizórikus tényező volt Mester úrnál, ahogyan atyánkfia falujának „mehánikusát” szólították. De e gyöngeségét elnézték neki, mert az égvilágon mindenhez értett! Igazi ezermester volt, ha kellett patkolt, vaskerítést kovácsolt, dróthálót szőtt, villanyt szerelt, vagy biciklit, motorkerékpárt javított. Teremnyi műhelyében kovácstűzhelytől esztergapadig sorjáztak a különböző …
Egyre gyakrabban gondol rá atyánkfia: Kellene egy kutya! Barátai is bíztatják, merthogy a kutya jó társ, meg enyhíti a magányt, s szinte egybehangzóan állítják, neki egy spániel volna az igazi, mert olyan egyforma a karakterük. Ötéves lehetett, mikor az apja váratlanul, kis narancsszínű, vinnyogó szőrgombolyaggal állított haza, a furcsa színű valamit aztán Betyár névre keresztelték. …
Alig félszázada, atyánkfia falujában még gyakran hangzott fel az elnyújtott kiáltás: Drótoszó-fótoszóóóóó! E hírverésre Rozi néni meg Juliska már készítette is a reparálni való lábast, sajtárt, tejesköcsögöt. Ha kiszakadt a vizeskanna füle, vagy kilyukadt Lajos bácsi bormérője félretették, mert tudták, hogy a drótostót, hátán hordva műhelyét, évente többször is beköszön a faluba, s mindent megjavít, …
A platánok már akkor óriások voltak, mikor atyánkfia, gyermekkori kóborlásai idején, rendre útba ejtette az állomást is. Azóta egyet ugyan kivágtak, de a többi büszkén posztol a százados indóház előtt, mit még a Monarchia idején építettek (tán ezért hasonlít olyannyira az erdélyi, szlovák, cseh vagy horvát korabeli társaira). Később szolgálati lakással bővítették. Ma is jó …
Mindig megáll itt atyánkfia hazamenet, jól kihajolva a korláton, akár egy hajótatról, nézi a lassan hömpölygő vizet, hogy’ fut el lábai alatt, s mint régen, átadja magát az érzékszervi csalódásnak. Így utazik az időben is. A csatorna, melyen a híd ível, úgy osztja ketté a települést, mint a Duna székesfővárosunkat, csakhogy itt a pesti oldal …
Évtizedekig szorongva figyeltem, hogy határainkon túl rekedt nemzettársaink milyen keserves küzdelmet folytatnak megmaradásukért, magyarságukért. A mindenkori regnáló hatalom „húzd meg – ereszd meg!” politikája egyre rafináltabban működött, melynek következtében majd’ minden területen folyamatosan hátrányt szenvedtek magyarjaink. S ki gondolta volna, e fene nagy uniós demokráciába ájulva, hogy tovább súlyosbodik a helyzet! A diktatúrákkal, parancsuralmi rendszerekkel …
Járja atyánkfia a magyar egészségügy bugyrait. Rendes negyedévi „tarifális vizitációja” a belgyógyászaton kezdődik, aztán keringés orvostól orvosig, majd egy előre egyeztetett időpontban ugyanott landol, honnan elindult. A háromnapos turné prolongálva földi léte végéig… Nagy gyakorlattal rendelkezik már, tudja, hogy a laborba például nem érdemes sem túl korán, sem túl későn regisztráltatni magát. Emberi időben érkezik …
