Ozsváth Sándor a világ körül
Mi ez a penetráns bűz, kérdezte Micike néni, miután behúzta maga után az osztályterem ajtaját. 1956 kemény tele volt, éppen csak újraindult a tanítás. Atyánkfia akkor hallotta életében először ezt a furcsa, idegen szót. Tanítónénijük fintorogva sétált végig a padsorok között, ide-oda szimatolgatva, majd a szinte izzó vaskályha mellett lecövekelve kérdezte újra: Mi ez a …
Különösen pedig a népmeséinket. Hogy miért? Egy Kányádi Sándortól hallott történetet szeretnék bevezetésként idézni: A közeli város képezdéjéből frissen végzett tanító érkezett a székely falucskába, hivatástudattal tele. Gyorsan megszerették a nebulók is meg a falubéliek is. Utóbbiak közül pár férfiú karácsony előestéjén meglátogatta szerény kovártélyán, hogy némi ajándékot vigyenek néki, és közösségük nevében megköszönjék áldozatos …
Boldogabb időkben a magyar iskolákban mindenütt tanították a beszédet, mivel alaptantárgy volt. Bő évszázada még az alapműveltség tartozékának számított az élő szóval bánni tudás, de nagy-és dédszüleink elemi iskolai bizonyítványaiban lapozgatva is rábukkanhatunk egy beszéd- és értelemgyakorlatok című tantárgyra. Aztán úgy hét évtizede kezdett kikopni a tanrendből, s mára már nyoma sincs közoktatásunkban. Intézményes …
Az év vége „emberes” hónapjai között szinte észrevétlenül búvik meg október, amit a régi magyar kalendárium Magvető, a keresztény pedig Mindszent havaként tart számon. Bármily furcsa, különleges kettőssége miatt kedvelem e hónapot. A vénasszonyok nyarát ekkor váltja fel a ködös, a vége felé már-már télies idő. Kellemes nyárutói napozás után szinte váratlanul fordul hidegre, s …
Sokaknak tán fel sem tűnik, hogy a magyarság krónikájának dicsőséges napjai (március 15-e vagy október 23-a) és szomorú emlékű dátumai (például június 4-e, október 6-a) mellett van egy különleges nap, melyre szintén emlékeznünk, emlékeztetnünk kellene. Augusztus 29-ről van szó. Vannak népek, melyek büszkén, piros betűvel írják naptárukba e dátumot (a szlovákoknál például ez az 1944-es …
Mikor e sorokat írom, január 22-e van, a magyar kultúra napja. Drámaíróversennyel, színházi- és filmbemutatókkal, hangversenyekkel, kiállításokkal teszik emlékezetessé szerte a Kárpát-hazában, százak és ezrek mondanak egyszerre verset, díjakat meg kitüntetéseket adnak át az arra érdemeseknek. A Kölcsey Társaság (a magyar kultúra napjának ötletgazdája) idei rendezvényén Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező vehette át a Kölcsey-emlékplakettet Ferenc …
Ötszázötven éve, 1468. február 3-án hunyt el a könyvnyomtatás atyja szülővárosában, az egykori birodalmi fővárosban, Mainzban. A ferencesek templomban temették el, de később az épülettel együtt az ő sírja is megsemmisült. Johannes mester (egy pénzverési joggal is felruházott patríciuscsalád sarja) valóságos polihisztor volt, nevét azonban legjelentősebb találmányáról, a könyvsajtóról ismerik mindenütt e földgolyón. Fő …
Ahogy közeledünk a reformáció félezer éves évfordulójához, egyre több tanácskozás, konferencia, újságcikk, értekezés és könyv tárgyalja történelmi jelentőségét. A különböző felekezetek és szakterületek legjobbjaikat állítják csatasorba, s méltán, hiszen 1517. az európai kereszténység történetének talán az 1054-es egyházszakadást követő legkatartikusabb eseménye volt. De a művelődés történetében is jelentős fordulatot, mondhatni forradalmi változásokat hozott. Könyvnyi terjedelemben …
Húsvétvasárnap, templomba menet. Szeretek ilyenkor – kis kerülőt téve – mellékutcákon eljutni a Nagytemplomba, gyalogosan, testben s lélekben is készülve az úrvacsorára. Egyszer csak szinte gyökeret ver a lábam! Előttem, a kövezeten egy frissen felszeletelt félkilónyi kenyér hever szétszóródva, szinte hiánytalanul. A gazdája össze sem szedte, s dühében, jól láthatóan még belé is rúgott. Néhány …