Sokaknak tán fel sem tűnik, hogy a magyarság krónikájának dicsőséges napjai (március 15-e vagy október 23-a) és szomorú emlékű dátumai (például június 4-e, október 6-a) mellett van  egy különleges nap, melyre szintén emlékeznünk, emlékeztetnünk kellene. Augusztus 29-ről van szó. Vannak népek, melyek büszkén, piros betűvel írják naptárukba e dátumot (a szlovákoknál például ez az 1944-es …

Az olvasás folytatása ..

Mikor e sorokat írom, január 22-e van, a magyar kultúra napja. Drámaíróversennyel, színházi- és filmbemutatókkal, hangversenyekkel, kiállításokkal teszik emlékezetessé szerte a Kárpát-hazában, százak és ezrek mondanak egyszerre verset, díjakat meg kitüntetéseket adnak át az arra érdemeseknek. A Kölcsey Társaság (a magyar kultúra napjának ötletgazdája) idei rendezvényén Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező vehette át a Kölcsey-emlékplakettet Ferenc …

Az olvasás folytatása ..

  Ötszázötven éve, 1468. február 3-án hunyt el a könyvnyomtatás atyja szülővárosában, az egykori birodalmi fővárosban, Mainzban. A ferencesek templomban temették el, de később az épülettel együtt az ő sírja is megsemmisült. Johannes mester (egy pénzverési joggal is felruházott patríciuscsalád sarja) valóságos polihisztor volt, nevét azonban legjelentősebb találmányáról, a könyvsajtóról ismerik mindenütt e földgolyón. Fő …

Az olvasás folytatása ..

Ahogy közeledünk a reformáció félezer éves évfordulójához, egyre több tanácskozás, konferencia, újságcikk, értekezés és könyv tárgyalja történelmi jelentőségét. A különböző felekezetek és szakterületek legjobbjaikat állítják csatasorba, s méltán, hiszen 1517. az európai kereszténység történetének talán az 1054-es egyházszakadást követő legkatartikusabb eseménye volt. De a művelődés történetében is jelentős fordulatot, mondhatni forradalmi változásokat hozott. Könyvnyi terjedelemben …

Az olvasás folytatása ..